Tudja valaki?
Na ki tudja? Van olyan magyar szó, ami N-el kezdődik, és CS-vel végződik? Vagy nincs..?
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Na ki tudja? Van olyan magyar szó, ami N-el kezdődik, és CS-vel végződik? Vagy nincs..?
Ha választanod kell köztem és valaki más között, ne válassz engem, félreállok. Képtelen lennék olyan valakivel lenni, aki bizonytalan abban, hogy engem akar, akinek mérlegelnie kell. Nem versengek senkivel!
Ha a legmeredekebb gondolataidat levetítenék egy moziban, a családod előtt, hány perc után mennél ki? Be se mennék, inkább elutaznék a világ végére. De te is, meg én is, meg mind így vagyunk ezzel...
Rájöttem, nem szeretem a születésnapokat...Nem nagyon ünnepelek, egy picit nevetségesnek érzem őket. Van bennem egy kicsit ilyen beteges, furcsa gondolkodás, hogy a férfiak azt ünnepeljék, amit saját maguk értek el, vagy saját maguk harcoltak meg érte. A születésnap az nem ilyen. Inkább a szüleidet kellene ünnepelni, nem magadat. Amúgy meg minek ünnepeljünk, egy évvel közelebb csúszunk a saját halálunkhoz...
Sikeres ember az, aki sokat nevetett és sokat szeretett. Sikeres, aki élvezte az igazi, értékes nők bizalmát, a komoly férfiak tiszteletét és a gyerekek őszinte szeretetét. Abban az esetben, ha megpróbálok logikusan gondolkozni, akkor azt mondanám, hogy a siker egy kapu, ami soha nem nyílik ki teljesen.. Mindig csak résnyire. Épp annyira, hogy meglásd azt, hogy van tovább az életben. Mindig van tovább.
És ez a siker furcsa kettőssége: örülsz valaminek, és miközben örülsz, már érzed is, hogy ez még nem a csúcs, ez nem az Everest, ez csak egy kis magaslat, ahonnan tovább látsz és látod a végtelen, meg nem mászott lehetőségeit az életnek. Ahogy ott állsz ezen a kis magaslaton, megérzed a szelet, ami mindig akkor érkezik, amikor éppen elégedett lehetnél. Ez egy kicsit olyan, mintha az élet finoman vállon pöckölne, hogy látod, szép ez is, de gyere , gyere tovább! Van még erre is. És azt hiszem, hogy ez a titok lényege.
A siker azért ennyire értékes, mert ha az ember gondolkozik, akkor rájön, hogy az bizony nem birtokolható. Miért? Azért, mert a milliárdos is látja a meg nem mászott hegyeket, Don Juan is látja a meg nem hódított nőket. József Attila érzi, hogy van még fájdalom, amit nem tanított meg a világnak, és Van Gogh is érzi, hogy maradt még csillagos ég, ami nem festett meg...
A legfájdalmasabb dolog egy kapcsolatban, amikor már nem szeret, de még nem ment el. Csak érzed azt, hogy valami megváltozott, kevesebb a figyelem, kevesebb az érintés, és mintha már nem lenne fontos az, ami neked számít. Hogy már csak azért van veled, mert így kényelmes neki. És te közben folyamatosan azon gondolkozol, hogy csak rossz napjai vannak, vagy tényleg el fogod veszíteni. Pedig az igazság sokszor az, hogy egy kapcsolat nem akkor ér véget, amikor már elmegy, hanem amikor érzelmileg már nincs veled...
Ha valaki nem a barátom...de honnan tudhatom ezt? Ha valaki elsőnek hozza a hírt, hogy mások mit mondanak rólad, hát ő nem a barátod. Ő semmi mást nem csinált, csak még egyszer megforgatja benned a kést. És ez akkor is igaz, hogy ha ismert vagy, és akkor is igaz, ha nem. Ne azt mondd el, hogy mások mit mondanak rólam. Azt mondd el, hogy miért érezték magukat annyira nyugodtan és kényelmesen a társaságodban, hogy neked mondják. Ezt érdemes megfogadni.
Hogy miért nem mondjuk ki, amit valójában érzünk? Mindenkinek ugyanez a válaszom: egyszer már kimondtam és nem lett jó vége...