Orvosság
Azt mondják, a nevetés a legjobb orvosság. A hasmenésnél nem igazán vált be...
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Azt mondják, a nevetés a legjobb orvosság. A hasmenésnél nem igazán vált be...
Az emberek játszanak a szavakkal...Csakhogy a szavak veszedelmesek...Nem lehet összeszedni őket és elrakni egy ládába, ha rosszul sikerült a játék...A szavak örökre ott maradnak, ahova az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velük. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal...Ha a gyerek haszontalanul dobálja a játékkockáit és eltör velük egy poharat, vagy valamit, a fenekére verünk. De a felnőtteknek nem ver senki a fenekükre, ha haszontalanul dobálóznak a súlyos szavakkal, és összetörnek vele - nem egy tányért vagy poharat - hanem más emberek életét...
"Ha nem segítek rajta, a vesztébe rohan!" - Felvehetem-e a Megmentő szerepét? A valóság az, hogy egy felnőtt ember, aki a saját életét éli, nem egy gyámolításra szoruló kisgyerek, vagy egy égő házban rekedt ember, még akkor sem, ha nehéz helyzetben van...Bár azt is jól tudom, hogy senki sem menthet meg senkit saját magától...
(Grimaszk - Fiamnak)
Te sosem fogsz megöregedni...Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több (egy-két mosolyránccal több, vagy kevesebb, ugyan mit számít...) ...és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit...
( Grimaszk - Királylánynak )
A harag olyan, mintha mérget innánk, aztán abban reménykednénk, hogy az ellenségeink halnak meg tőle.
Olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan soha többé nem akarok visszajönni...
Az idő a legjobb tanár - eltekintve attól, hogy az összes tanítványát megöli..!
Mi igazol ma egy életet? Csakis a siker, az elismertség, a pénztárca pillanatnyi tömörsége. S ha elmúlik a siker, ha lesoványodik a buksza, akkor bárki is volt azelőtt, meghal az ember is a kortársai, egykori barátai, üzletfelei emlékezetében. Már senki sem emlékszik rá. A valódi nagyság általában rejtve marad. Jó ez így?
/grimaszk/