Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:

Azt mondják, mielőtt a tengerbe lépne a folyó, remeg a félelemtől, visszatekint a csúcsra és a hegyekre. A hosszú, kanyargós utakra, amelyek dzsungeleken és városokon át haladt, és akkor meglátja az óceánt...Megretten, hogy oda belépve csak az örök eltűnés vár rá. De nincs más út...A folyó nem térhet vissza. Senki nem mehet vissza...Visszatérni lehetetlen. Nincs más út, a folyó nem térhet vissza. A FOLYÓNAK EL KELL FOGADNIA ŐSI TERMÉSZETÉT ÉS BE KELL LÉPNIE AZ ÓCEÁNBA. Csakis az óceánba lépve hígul a félelem. Mert a folyó csak akkor érti meg, hogy nem arról van szó, hogy eltűnik és megsemmisül, hanem arról, hogy Ő MAGA AZ ÓCEÁN...