Van egy nagy igazság a férfiakról, amit senki nem mer kimondani...És ez az igazság szépen lassan megöli a férfiakat, szinte megfojtja őket.

Elgondolkodtál már azon, hogy nagyon sok férfi miért zárkózik be magába, miért nem kérnek segítséget? Miért hallgatnak akkor is, amikor legbelül szétestek és összetörtek? Nem, nem azért, mert nem éreznek, nem azért, mert erősebbek, mint a nők, és nem azért, mert ne fájna nekik...Hanem azért, mert ezt tanulták meg. Azt tanulták, hogy a létezésük és az értékük nem abban méretik, hogy hogy érzik magukat, hogy vannak, hanem hogy mit képesek nyújtani, mit tudnak adni, kit tudnak megvédeni, mi az, amit biztosítani tudnak mások számára...Egy férfi nagyon korán megérti, hogy önmagáért nem szeretik, hanem azért és abban mérik a szerethetőségét, hogy mit tud adni? Mekkora terhet bír el szó nélkül?

És miközben másoknak - valljuk be őszintén - feltétel nélkül, együttérzést, szeretetet adunk, addig a férfiakat más mércével mérjük. Őt feltételekhez kötötten szeretik. És tudod, mi történik, amikor egy férfi elfárad és gyenge lesz? És leteszi a terhét? Akkor nem csak azt sütik rá, hogy gyenge és vesztes, hanem ezzel együtt láthatatlanná is válik a környezete számára...És ez az, ami a leginkább megöli a férfiakat... Az érzés, hogy nincs szükség rá, és láthatatlanná válik. Már nem számolnak vele, nem számol vele a nő, már nem képes adni, nem képes megtartani. Önmagáért, hogyha leteszi a terhet, vagy megmutatja, hogy gyenge, akkor láthatatlan lesz...Azt érzi, hogy feleslegessé válik és ez az a pont, amitől a legtöbb férfi  retteg és összetörik. Az az érzés, hogy nem kell, hogy feleslegessé vált, nincs rá szükség, nem tud mit adni.

Ezért nem állnak meg a férfiak, ezért nem pihennek, ezért nem fejezik ki az érzéseiket, hogyha elvesznek, hogyha nem tudják az utat, nem tudják a válaszokat. Hanem inkább csendben megpróbálják a végsőkig vinni a terheket, saját magukban megoldania kérdéseket. És nagyon sokszor egyetlen kérdés ismétlődik bennük: hogyha egyszer nem leszek már képes adni, vajon akkor is szerethető maradok? A válasz egyértelműen igen. És ezt fontos megérteni a nőknek is, és nekünk férfiaknak is , hogy elsősorban mi is emberek vagyunk és csak azután férfi...